Az úgy volt, hogy december 7-től volt egy három napos wellness-utalványunk Herceghalomra, az Abacus Hotelbe. Anyósomék éppen Lengyelországban voltak, aznap éjjel jöttek haza.
Már szinte teljesen menetkészek voltunk, minden összepakolva, csak Balázst vártuk, mert bement a lámpaboltba vizeskannáért. Valamiért azt gondoltam, hogy nem lesz elég a 10 literes kanna, vigyük még el az 5 literest is.
Sz. Eszti barátnőm is éppen itt volt, beugrott elbúcsúzni, mert másnap indult Balira (nem az én Balimra...) dolgozni.
Balázs bement anyósék mosókonyhájába megtölteni a kannánkat tisztított vízzel. Ahogy nyitotta az ajtót, dőlt ki a füst... Rohant fel a padlásra, mert egyből tudta, hogy a kéményünkkel lehet a baj - előző este jól bedurrantott a kandallóba.
Mikor felért, az egyik tetőgerenda már lángolt. Nem volt nagy láng, úgy 10 cm magas, de pár centivel feljebb kötegekben a régi újságok. Na, ha azt eléri, már nem sokat tudunk csinálni. Gyorsan vittünk fel vizet locsolókannákban, meg a slagot is felvittük, a tűz kialudt. De mikor Balázs elkezdte szétbontani az új kémény burkolatát, akkor látta, hogy minden izzik, parázslik. Úgyhogy hívta a tűzoltókat.
Ők jöttek, bontottak, oltottak, anyósék nappalijának a plafonján nagy lyuk, ott folyt le a kormos-törmelékes víz.
Amúgy jó fejek voltak a tűzoltók, mert a bútorokat eltologatták, a képeket leszedték a falról.
Délelőtt 10-től délután 1-ig itt voltak, két autóval. Robi nagyon élvezte.
 |
| Robi és a tűzoltóautó |
 |
| munkában a hős csapat |
Miután elmentek, még vagy két órán át takarítottuk a nagyszobát a szomszédban, mert a szoba felében állt a víz. Balázs, utasítás szerint, időnként a padlásról megnézte, hogy szépen hűl-e a plafon, és mikor márt teljesen kihűlt, és a takarítással is készen voltunk, lassan elindultunk a wellness-hétköznapokra. Este 8-ra, hulla fáradtan értünk oda. Mellesleg ott sem nagyon tudtunk pihenni...
Ja, és az öt literes kanna, ami miatt kiderült hogy tűz van, lent maradt az autóban, nem volt rá szükség...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése